Brit pénzügyminiszter: „Reform nélkül hanyatlásnak indul az EU”

Megosztás

Az Európai Unió máris kezd lemaradni olyan feltörekvő gazdasági erőcentrumok mögött, mint Kína vagy India, és az intézményi-szabályozási keretek teljes reformja nélkül végképp hanyatlásnak indul - mondta szerdán a brit pénzügyminiszter.

George Osborne alig burkolt utalást tett arra is, hogy az EU reformja nélkül Nagy-Britannia számára esetleg nem marad más választás, mint a távozás az unióból.

Osborne az Open Europe nevű konzervatív elemzőcsoport és a kormányzó Konzervatív Párt EU-szkeptikus alsóházi képviselőinek közös londoni rendezvényén felszólalva kijelentette: az euróövezeti integrációs folyamat eljutott arra a pontra, hogy már az EU intézményi felépítményének teherviselési határait feszegeti.

Az európai szerződések ma már nem felelnek meg céljuknak, mivel megalkotóik nem számoltak egy olyan EU-val, amelyen belül egyes tagállamok „drámaian mélyebb integrációra” törekszenek, mint a többiek. Mindeközben Brüsszel - ahelyett, hogy szembenézne a valóssággal - „jogi tornamutatványokra” kényszerül, megpróbálva „beleerőltetni” a jelenlegi EU-szerződésekbe egy olyan helyzetet, amelyek kezelésére e szerződéseket nem tervezték - fogalmazott Osborne.

A brit pénzügyminiszter szerint az eurót szilárdabb alapokra kell helyezni. Lehet, hogy az euróövezeti válság enyhült, ám az alapvető ellentmondások, amelyeket e válság feltárt, továbbra sem megoldottak - hangsúlyozta.

Osborne szerint „kifacsart jogi újításokkal történő menet közbeni toldozgatásokkal, rövidtávra szóló barkácsolással” nem is lehet az unió problémáit megoldani, ehelyett az EU-szerződéseket kell alkalmassá tenni a kijelölt célokra.

A pénzügyminiszter szerint mindezek alapján Európa sürgős gazdasági reformokra szorul, az euró fennmaradásához pedig az euróövezet további integrációja szükséges. „Abszolút elengedhetetlen” azonban az euróövezeten kívüli EU-gazdaságok jogainak törvényi védelme is - tette hozzá.

Osborne szerint erre az egységes piac megőrzése mellett azért is szükség van, hogy Nagy-Britannia továbbra is az EU-tagja maradhasson.

Hozzátette: véleménye szerint senkinek nem áll érdekében, hogy Nagy-Britanniának az euróövezeti csatlakozás vagy az EU-tagsága feladása között kelljen választania. Nagy-Britannia nem akar csatlakozni az euróhoz, ám ha egy akkora és olyan globális kapcsolatrendszerű gazdaság, mint a brit, távozni kényszerülne az unióból, az „nagyon rossz lenne az EU egészének” - mondta a brit pénzügyminiszter.

Kijelentette ugyanakkor, hogy az Európai Uniót át kell alakítani, és végső soron a brit választókra kell bízni annak eldöntését, hogy a megreformált EU tagjai akarnak-e maradni, vagy a távozást pártolják.

Ezt a választási lehetőséget a kormányzó brit Konzervatív Párt már hivatalosan is megígérte.

 

David Cameron miniszterelnök tavaly bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ben esedékes parlamenti választások után, a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e. A kormányfő szerint addig a brit kormány újratárgyalja viszonyrendszerét az EU-val, és így a választóknak valójában azt kell majd eldönteniük, hogy a tárgyalások eredményeként kialakult új viszonyrendszer alapján is az unióban szeretnék-e látni hazájukat.