L.

AIPA
Fejlődő piaci szektorok, innovatív mentorok A gazdaság- és a vállalkozásfejlesztést helyezi középpontjába az AIPA Nonprofit Kft. 2016-tól igénybe vehető komplex szolgáltatásrendszere, melyet a Kecskeméti Főiskolával és a Kecskeméti Önkormányzattal együttműködve a Tudáspark elnevezésű TÁMOP-4.2.1.C-14/1/Konv-2015-0011-projekt keretein belül,...
Megváltoztak a pályázati arculatra vonatkozó szabályok pályázat Tájékoztatás az Új Széchenyi Terv arculati elemeinek használatáról2014. május 20. Az Új Széchenyi Terv kötelező arculati elemeinek használatára vonatkozóan 2014. május 20-tól a következő előírás az irányadó: A kedvezményezettek - az Új Széchenyi Terv logó mellett - a “Magyarország megújul”...
Lecsaptak a kínaiak a magyar cég találmányára itthon, külföld, gazdaság Nemcsak pénzt, hanem értelmes feladatot kell adni a vállalkozóknak, hogy elinduljon a magyar gazdaság növekedése - véli Mészáros Csaba, az evopro alapító vezérigazgatója, akinek nulla emissziós buszai iránt Keleten egyelőre nagyobb az érdeklődés, mint itthon. India után Kínába is elkísérte Orbán...

„Ez bírói hiba, nem tehette volna meg"

Megosztás

Napokon belül megjelenik a Kúria honlapján a hétfői jogegységi határozat indokolása, amely már konkrét útmutatást tartalmaz a bírák számára - nyilatkozta Darák Péter.

A Kúria elnökének évzáró sajtótájékoztatója némiképpen átszakította a szokásos udvarias, távolságtartó kúriai kereteket. Kiderült milyen az, amikor egy kollégiumvezető bíró elragadtatja magát, és az is, amikor egy kulcskérdésre nem akarnak válaszolni.

Előbb Darák Péter felsorolta az év legfontosabb eseményeit, történéseit, kitért rá, hogy 6312 ügy érkezett és 7172-t fejeztek be, vagyis 800 üggyel többet, mint ahány új jött, és mindössze 53 olyan per van, amely nem zárult le 13 hónap alatt. A máskor az ügyek elhúzódására kíváncsi újságíróknak most az összes kérdése a hétfőn elhangzott devizahiteles jogegységi határozatra vonatkozott. Mindezt olyan érdekesnek találtuk volt, hogy (némi háttér-információval kiegészítve), kérdés-feleletként közöljük.

Először azonban a lényeg: a jogegységi tanács hétfőn nem pusztán a hét pontból álló szöveget fogadta el, hanem egy hosszabb, sok gyakorlati részletre is kiterjedő indokolást, amelyet a napokban hoz majd nyilvánosságra a Kúria. A legfontosabb kérdések:

1.     Sérült-e a bírói függetlenség a vehemens politikai kritikák miatt?

Darák szerint nem, mert a bírói függetlenség intézményes garanciái évtizedek óta fennállnak Magyarországon, és azok most is érintetlenek. A politikai visszajelzések fontosak a bíráknak, mert ráirányítják a figyelmet a döntés társadalmi beágyazottságra, ám nem befolyásolhatják az ítélkező munkát.

2.     Nem sok újat tartalmazott a várva várt jogegységi döntés, szinte valamennyi eleme szerepelt már a júliusi kúriai határozatban. Hogyan fogja ez a - finoman szólva - visszafogott döntés segíteni a 300 folyamatban levő per számának csökkenését, és az ítélkezés egységesebbé válását?

Darák Péter szerint legalább olyan fontos az, miről nem szól a jogegységi határozat, mint az, amit tartalmaz. Wellmann György kollégiumvezető szerint számos pontról azért nem határoztak, mert nem gyűlt még össze elég tapasztalat, és túl nagy felelősség kötelezően alkalmazandó szabályt alkotni a bírák számára. A munkamódszerük ugyanis az volt, hogy az eddig megszületett 130 jogerős határozatot elemezték, és csak a már tisztázott kérdésekben döntöttek. A többi elemet még ki kell munkálni.

3.     Miért ragaszkodik a Kúria ahhoz, hogy érvényben tartsa a deviza-hitelszerződéseket?

Wellmann György szerint azért, mert az érvénytelenség azt jelenti, hogy egy összegben esedékessé válik a bank követelése, és ez hátrányos lenne a fogyasztók számára.

4.     Hogyan lehet ezt egyértelműen kijelenteni, hogy a szerződés érvénytelensége az adósnak volna hátrányos?

Wellmann György erre pontosított és azt mondta, ahol hosszú idő van még hátra a futamidőből, ott vélhetően hátrányos volna az azonnali elszámolás az ügyfél számára. Ezt azonban egyénileg kell elbírálni.

5.     Az újságírók azonban nem elégedtek meg a válasszal, mivel ez az egész devizacirkusz kulcskérdése: milyen árfolyamon kell elszámolni. Ha a hitelfelvételi árfolyamon, akkor az azonnali elszámolás az adósnak kedvezne, ha a mostanin, akkor sok esetben a banknak. Tehát milyen árfolyamon?

Darák Péter ezen a ponton visszavette a szót a kollégiumvezetőjétől, és a sajtóbeszélgetés legintenzívebb pillanata az volt, amikor azt mondta: „Erről nem szólt a jogegység, erről nem tudunk mit mondani".
(Megfordult a fejünkben, hogy ezen a ponton súg a politikának, itt lehetne beavatkozni.)

6.     Rögtön korrigálunk, mert volt egy másik intenzív pillanat is, amikor a kollégiumvezető kiesett szokásos kimért szerepköréből. Az egyik újságíró azt kérdezte, mi a Kúria álláspontja arról, hogy nyáron a Kúria előbb érvénytelenítette az OTP Bank és az egyik adós hitelszerződését. Majd kijavították, érvényben tartották és visszaküldték első fokra, hogy forintosítsák, mennyi pénz jár vissza a törvénytelenül megemelt árfolyamrés miatt az adósnak. Az ügyvéd viszont nem kért semmiféle forintosítást, hanem a szerződés egy másik pontja miatt ismét az érvénytelenítést indítványozta. Az első fokú bíró pedig tényleg érvénytelenítette a szerződést.Pikáns helyzet, amire a kollégiumvezető így reagált:

„Először azt hittem, hogy a sajtó félreértette az ítéletet. Amikor viszont átolvastam a határozatot, kiderült, nem ez történt. Ez bírói hiba, nem tehette volna meg. Ha az ügyvéd újra az érvénytelenítést kérte, be kellett volna szüntetnie a pert."

7.     A kis intermezzóból is látszik azonban, hogy az adósok egyáltalán nem úgy vélekednek a semmisség-érvényesség előnyösségéről, hátrányosságáról, mint a Kúria. Miért ragaszkodnak hát annyira az érvényességben tartáshoz?

Vezekényi Ursula a nyári per tanácselnök bírája szerint az adósok valami formai vagy más hibába belekapaszkodva az egész szerződést szeretnék érvénytelenné minősíttetni, hogy így szabaduljanak meg a hitelüktől. A Kúria viszont úgy látja, nem a szerződés miatt nőttek égig a devizaárfolyamok, és nem emiatt súlyosbodtak aránytalanul az adósok terhei. Ha tehát a bank hibázott, azt ki kell javítani a szerződésben, csak ha ez lehetetlen, akkor kell érvényteleníteni az egészet. Például, ha a pénzintézet törvénytelenül emelte a kamatokat, akkor egyszerűen vissza kell azt szállítani az eredeti szintre.

8.     A Kúria egy jogegységi határozatban szinte felszólítja a kormányt és a parlamentet, rendezze jogszabályi szinten a kérdést. Nem esett ki ezzel a saját szerepköréből?

Darák Péter szerint nem.

9.     De egyáltalán megteheti-e a kormány, hogy visszamenőleg hoz szabályokat arra, milyennek kell lennie egy devizehiteles szerződésnek? - jött az újabb kérdést.

Darák Péter azt mondta, igen, hiszen lényegében az árfolyamgátnál is ezt teszi. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a parlament alkotmányos működésének határait nem a Kúria, hanem az Alkotmánybíróság ellenőrzi.