L.

AIPA
Fejlődő piaci szektorok, innovatív mentorok A gazdaság- és a vállalkozásfejlesztést helyezi középpontjába az AIPA Nonprofit Kft. 2016-tól igénybe vehető komplex szolgáltatásrendszere, melyet a Kecskeméti Főiskolával és a Kecskeméti Önkormányzattal együttműködve a Tudáspark elnevezésű TÁMOP-4.2.1.C-14/1/Konv-2015-0011-projekt keretein belül,...
Megváltoztak a pályázati arculatra vonatkozó szabályok pályázat Tájékoztatás az Új Széchenyi Terv arculati elemeinek használatáról2014. május 20. Az Új Széchenyi Terv kötelező arculati elemeinek használatára vonatkozóan 2014. május 20-tól a következő előírás az irányadó: A kedvezményezettek - az Új Széchenyi Terv logó mellett - a “Magyarország megújul”...
Lecsaptak a kínaiak a magyar cég találmányára itthon, külföld, gazdaság Nemcsak pénzt, hanem értelmes feladatot kell adni a vállalkozóknak, hogy elinduljon a magyar gazdaság növekedése - véli Mészáros Csaba, az evopro alapító vezérigazgatója, akinek nulla emissziós buszai iránt Keleten egyelőre nagyobb az érdeklődés, mint itthon. India után Kínába is elkísérte Orbán...

Ezért adták el a Népszabadságot

Megosztás

A hazai médiapiac politikai átrendeződése felé tett első lépés, vagy egyszerű üzleti tranzakció? A Népszabadság és nyolc megyei napilap eladásának háttere és tanulságai.

Az a csütörtökön bejelentett tény, hogy gazdát cserél a Buci Maci, a Fanny Konyhája és a BRAVO Girl!, mérsékelt érdeklődést válthat ki a lappiacon. A Nemzeti Sport, a MediaLog terjesztővállalat és a Ringier Nyomda tulajdonosváltása már a szűkebb szakmán kívül is hírértékkel bírhat. Az viszont, hogy ugyanebbe a csomagba tartozik a Népszabadság többségi tulajdonrésze, a Világgazdaság és nyolc megyei napilap is, sokak számára egyenesen szenzációszámba mehet. Tegnap ugyanis a lapokat eddig birtokló Ringier Kiadó bejelentette azt, aminek előkészületei már legalább fél éve nyílt titoknak minősültek: megválik közel három tucat napi-, heti- és internetes lapjától. A csomagban az említett orgánumok mellett további női, életmód- és egyéb magazinok szerepelnek.

A megállapodás nem egyszerű üzleti, hanem kényszer szülte döntés volt. Amint ugyanis a Heti Válasz már tavaly augusztusban jelezte, a Ringier Európa-szerte összeolvadt a másik nagy sajtóbirodalommal, az Axel Springerrel; nálunk viszont az ügyletet a Médiatanács és a Gazdasági Versenyhivatal megakadályozta. Merthogy a hazai lapok tucatjait birtokló két cég kezében akkora - a piac több mint 35 százalékát lefedő - portfólió van, hogy az összevonás veszélyeztetné a sokszínű tájékoztatást. A Ringier ezért 2013-ban bejelentette, hogy tárgyalást folytat a Vienna Capital Partners (VCP) nevű befektetővel egyes lapjainak eladásáról.

A VCP alapítója, Heinrich Pecina évek óta jelen van a magyar piacon; cége révén birtokolja például az FHB Jelzálogbank 24 százalékát, de korábban érdekeltsége volt a Tiszai Vegyi Kombinátban is. Amint az osztrák üzletember egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen elmondta, erre nem csak az készteti, hogy ausztriai otthona mindössze kétórányi autóútra van Budapesttől; ennél lényegesebb szempont, hogy nagy lehetőségeket lát a hazai befektetésekben.

A tranzakció másik következményeként létrejön a Ringier Axel Springer Media AG nevű közös cég, melynek birtokában hasonló nagyságú portfólió lesz, benne a Blikkel, a Kiskegyeddel és más magazinokkal, tévéújságokkal, valamint az Axel Springer nyomdájával. A fúziós vállalat ügyvezető igazgatója Bayer József, az Axel eddigi hazai irányítója lesz, a VCP új médiavállalatának élére pedig a magyarországi Ringier mostani első embere, Mihók Attila áll.

Kérdés persze, hogy a mostani vásárlás révén a felek nem kerülnek-e cseberből vederbe, vagyis az új tulajdonosnál nem állapítanak-e meg túlzott erőfölényt, főleg, hogy nyomda és terjesztővállalat is gyarapítja a portfóliót. A felvetés annál inkább indokolt lehet, mert a Médiatanács korábban aggályosnak találta, hogy a Népszabadság, a Blikk és a megyei lapok egy fedél alatt legyenek, sőt azt is kifogásolták volna, hogy a baloldali napilap (vagy a Blikk) és a megyei orgánumok kerüljenek egy kézbe.

„Ésszerű okokból valóban kerülni kell a média területén a túlzott koncentrációt. Korábban ugyanakkor két nagy vállalat - az Axel Springer és a Ringier - birtokolta a magyarországi piac nagy részét; most is két meghatározó cég marad a versenyben, csak éppen a szereplők változnak. A nyomdára és terjesztővállalatra pedig azért van elemi szükség, mert egy ekkora üzem nem működhet megfelelő infrastrukturális és technológiai háttér nélkül" - válaszolta kérdésünkre Heinrich Pecina.

Mindehhez Mihók Attila régi-új ügyvezető azt tette hozzá: „A verseny- és médiahatóság 2010 tavaszán a 2009-es piaci számok alapján vizsgálódott. Az azóta eltelt évek nem múltak el nyomtalanul a sajtó világában, így a 2013-as piaci adatok nagymértékben különböznek a 2009-estől. Elég, ha csak annyit mondok, hogy míg 2009-ben a MediaLognak az ország 80 százalékán volt saját terjesztési hálózata, most, 2014-ben 80 százalékban a Magyar Posta végzi a MediaLog számára a terjesztést."

A Népszabadság, a nyolc megyei napilap és a többi közéleti orgánum megvásárlása persze politikai jelentőséggel is bír. Főleg, hogy a baloldali napilap tulajdonosa már évek óta nem tudja nyélbe ütni a régóta kilátásba helyezett főszerkesztőváltást. A ma már csupán 50 ezer példányban eladott, évente több százmillió forintos veszteséget termelő lap eddigi, 70 százalékos tulajdonosaként a Ringier patthelyzetbe jutott, mert nem sikerült megegyeznie a részvények 27 százalékának birtokosával, az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvánnyal. A lap élén megbízottként két éve „ideiglenesen állomásozó" Tóth Levente utódjának a svájci cég Murányi Marcellt, a szintén a Ringier-istállóba tartozó Blikk első emberét szemelte ki, a szocialisták viszont Bednárik Imre rovatvezető-helyettesre, a Magyar Televízió volt hírigazgatójára esküsznek.

Az ügyben feltehetőleg csak a választások után - és nyilván a voksolás eredményétől függően - várható fordulat. Főleg, hogy a most bejelentett tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatalnak és a médiahatóságnak is jóvá kell hagynia, ez pedig akár fél évig is eltarthat. Utána lehet majd tehát látni, hogy Heinrich Pecina - ahogy ígéri - valóban közép- és hosszútávra tervez-e, avagy - miként a csütörtöki sajtóbeszélgetésen is többen pedzegették - csak átmeneti időre, esetleg jobboldali üzleti körökkel valamiféle együttműködésben akar-e tulajdonos lenni. A VCP tulajdonosa mindenesetre finoman jelezte: portfóliójának kialakításakor a politikai vélemények sokszínűségére törekszik. Arra viszont, hogy ez a meglévő lapok áthangolását, újabb, jobboldali orgánum(ok) vásárlását jelenti-e, avagy minden alapot nélkülöző mondat volt-e, legkorábban április 6-ika után derülhet fény.