L.

AIPA
Fejlődő piaci szektorok, innovatív mentorok A gazdaság- és a vállalkozásfejlesztést helyezi középpontjába az AIPA Nonprofit Kft. 2016-tól igénybe vehető komplex szolgáltatásrendszere, melyet a Kecskeméti Főiskolával és a Kecskeméti Önkormányzattal együttműködve a Tudáspark elnevezésű TÁMOP-4.2.1.C-14/1/Konv-2015-0011-projekt keretein belül,...
Megváltoztak a pályázati arculatra vonatkozó szabályok pályázat Tájékoztatás az Új Széchenyi Terv arculati elemeinek használatáról2014. május 20. Az Új Széchenyi Terv kötelező arculati elemeinek használatára vonatkozóan 2014. május 20-tól a következő előírás az irányadó: A kedvezményezettek - az Új Széchenyi Terv logó mellett - a “Magyarország megújul”...
Lecsaptak a kínaiak a magyar cég találmányára itthon, külföld, gazdaság Nemcsak pénzt, hanem értelmes feladatot kell adni a vállalkozóknak, hogy elinduljon a magyar gazdaság növekedése - véli Mészáros Csaba, az evopro alapító vezérigazgatója, akinek nulla emissziós buszai iránt Keleten egyelőre nagyobb az érdeklődés, mint itthon. India után Kínába is elkísérte Orbán...

Nikoletti Antal: „Jól teljesít a külgazdaság, de új fázisba lépünk, gyorsítanunk kell!”

Megosztás

Tudatosabb piackereséssel és a hazai kkv-k támogatásával lehet esélyünk arra, hogy érdemben betörjünk a számunkra érdemi gazdasági eredménnyel kecsegtető keleti, illetve ázsiai országok piacára – jelentette ki Nikoletti Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ma már nem csak az a feladat, hogy az ország ismertségét tovább növeljük. Ez szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy elérjük a külgazdasági stratégiában megfogalmazott célokat.

Már régóta beszélünk arról, hogy óriási lehetőség van az állami kereskedőházakban is - itt minden lehetőség adott, jól feltőkésítettek és megfelelő létszámmal működnek. Az előkészítő fázis befejeződött és jönnek a konkrét üzletek?

Az Eximbank kitűnő munkát végzett azzal, hogy sikerült olcsó forrást bevonni, ez egy komoly siker. Most az a feladat, hogy a megfelelő feltételekkel kihelyezve, ezek a források további lendületet adjanak az exportnak. A hiteltermék fejlesztésben vannak komoly tartalékaink. A duplájára, sőt három-négyszeresére is lehet növelni az exportfinanszírozási hányadot. Nemcsak a hagyományos export elő- és utófinanszírozás növelésében van fantázia, hanem az exportképes árualap megteremtésében, a teljes termelési ciklus finanszírozásában is.

Mely hazai ágazatoknak lehet érdemes kelet felé orientálódni?

A keleti relációban szinte mindenre van kereslet, de leginkább a gyógyszeripari, az építőipari, és persze a vízzel kapcsolatos beruházások területén működő cégeknek lehet esélyük arra, hogy ezeken a piacokon megvessék a lábukat. A vízgazdálkodással, szennyvíztisztítással foglalkozó magyar vállalkozásoknak különösen jó hírük van külföldön, az pedig köztudott, hogy a közel-keleti, illetve a fejlődő országokban a víz egyre fontosabb kérdéssé válik. A jelentős forrásokkal rendelkező arab világban, illetve az ázsiai volt FÁK országokban már tevékenykednek is ebben az iparágban magyar cégek, Afrikában egyelőre inkább csak igény mutatkozik erre, a fizetőképes keresletet még nem látjuk. Vagyis termékeket és magyar mérnöki tudást egyaránt tudunk értékesíteni a keleti országokban.

Jelenthetnek-e problémát a civilizációs, kulturális különbségek?

Nem jobban, mint korábban. Az természetes, hogy egy magyar kkv nyelvismeret és kulturális beágyazottság alapján könnyebben szerezhet magának piacot az Európai Unióban, mint mondjuk egy közel-keleti monarchiában, esetleg Kazahsztánban, vagy Kínában. Ezekben az államokban alapvetően eltér az üzletkötés dinamikája az európaitól, sokkal jobban átgondolják a döntéseiket, de ha létrejön velük az üzlet, akkor már hosszabb távú, kiszámítható kapcsolatra lehet a részükről számítani.

Nyújt ehhez a magyar állam valamiféle segítséget a kkv-knak?

Kevés kis- és középvállalkozás boldogul segítség nélkül ezeken a piacokon. A piacszerzésre irányuló, támogató munkát a Külgazdasági Hivatal, a HITA munkatársai végzik, akik konferenciákat, szakmai továbbképzéseket szerveznek, de az igaz, hogy a jelenleginél sokkal intenzívebbé kell tennünk ezt a támogató munkát. Egyébként ezt a cégeket támogató munkát segítik külgazdasági diplomatáink is. Jelenleg csupán egy-egy munkatárs dolgozik a keleti nyitás célországaiban, de szándékaink szerint növelni fogjuk a létszámukat azokban az országokban, ahol érdemi lehetőségeink nyílnak a gazdasági együttműködésre.

A munkamegosztást tekintve „sok bába” között nem vész el a gyerek?

A külgazdasággal foglalkozó államigazgatási intézmények között definiálva van a munkamegosztás, folyamatos az együttműködés és jó a kommunikáció a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium és Miniszterelnöki Hivatal apparátusa között. A vezetők közötti személyes és jó viszony is segít abban, hogy folyamatosan tovább fejlesszük ezt a struktúrát és a folyamatokat.

Látják már azt, hogy hol nem érdemes erőltetni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését?

Vannak olyan távol-keleti országok, ahová aligha tudunk érdemben betörni. Ha egy ország nagy, lakossága népes és jelentős ipari-, illetve mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, még nem biztos, hogy feltétlenül a magyar külkereskedelem, vagy éppen tudásexport jelentős profittal kecsegtető célországa lehet.

Kínára gondol?

Azokra az országokra gondolok, amelyeknek az a gazdaságfilozófiája, hogy minél többet akarnak maguk is exportálni, és szinte mindent képesek maguk is gyártani, de nálunk olcsóbban is. Ezekkel nem biztos, hogy érdemes versenyezni, illetve nem feltétlenül ebben kell versenyeznünk. Egy ilyen ország beengedi ugyan a nyugati működő tőkét, de ezzel párhuzamosan maga is elkezdi gyártani a megismert technológia alapján a termékeket és ettől kezdve már jelentősen csorbulhatnak a kívülről jött partner gazdasági érdekei. Kína óriási piac, hallatlanul gazdagok a közel-keleti országok, de ázsiai működő tőke mégis többnyire Dél-Koreából, illetve Japánból érkezik hozzánk. Az ázsiai piacokon továbbra is deficites a külkereskedelmi mérleg.

A nálunk tevékenykedő külföldi multikon keresztül ezért eljutnak a magyar termékek az egyelőre meghódíthatatlannak látszó piacokra is.

Ez biztos, a német gyártók elviszik a világ minden pontjára a magyar beszállítók termékeit, de ez aligha járul hozzá ahhoz, hogy ezekben az országokban valóban megismerjenek bennünket. Az igazi cél az lenne, hogy önállóan vessük meg a lábunkat ezeken a piacokon.

Éppen ezt a tendenciát erősíthetné az ön által is említett HITA. Biztosan jól végzik a munkájukat?

Jelentős erőfeszítéseket tesznek a gazdasági kapcsolatok építése területén, de nagyok még a tartalékok. Teljesen üzletszerűvé kell tenni a HITA működését, az eseménykövető működés helyett inkább a proaktív, piacszerző, magatartásra kell koncentrálni. Ez a munka is megindult. A jelenleginél sokkal tudatosabb, tervszerűbb befektetést ösztönző tevékenységet kell végezniük. Jelentős szerepe az Eximbanknak is. Okosan és a hazai gyártást erősítve kell kihelyezniük a megszerzett, olcsó forrásokat és olyan piacok felé kell terelni a cégeket, ahol érdemi eredményre számíthatunk.

A keleti nyitás meghirdetése óta Magyarország összes kivitelében érzékelhető már a munka eredménye? S ha igen, mennyire?

Az Európai Unió országaiba irányuló kivitelünk folyamatosan növekszik, az Ázsiába irányuló exportunkban van még növekedési potenciál. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az egyes országok viszonylatában és nemzetgazdasági szinten annyira kicsi, hogy egy-egy konkrét üzleti kapcsolat módosíthatja a kereskedelmi kapcsolatok volumenét.

Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy ez a munka konkrét eredményt hozzon?

Nem megy máról holnapra, akár évekig is tarthat és türelmesen, kitartóan kell dolgozni. Feltétlenül szükség van arra is, hogy azokra az országokra figyeljünk elsősorban, ahol esélyünk van az érdemi eredményre.

Melyek lehetnek a leginkább ígéretes célországok?

Vietnám mindenképpen, de fontos lehet számunkra Indonézia, Thaiföld, Oroszország, és a balkáni országok is. A gazdag Öböl-menti arab országokban a világ legnagyobb cégei tolonganak a megbízásokért, ettől függetlenül nekünk jelen kell lennünk ezeken a piacokon, mert például az élelmiszer és vízgazdálkodás területén reális lehetőségeink vannak. Ugyanakkor nagy reményekkel futottunk neki az észak-afrikai országok, így például Líbia, vagy Egyiptom újjáépítési projektjeinek, de mostanra kiderült, hogy az arab tavaszt követően rendkívül lassan szilárdulnak meg ezekben az országokban a politikai, gazdasági viszonyok. Pedig ebben a régióban lenne mit keresnünk. Dél-Afrikában már egy éve tevékenykedik gazdasági kapcsolatok élénkítését segítő szakdiplomatánk, de Afrika középső területein is körültekintően szabad csak eladni.

Nem lenne érdemes a visegrádi országok együttműködését a keleti piacok tudatos és összehangolt megszerzésére is kiterjeszteni?

Nagyon is érdemes! A volt európai gyarmattartó országok, Nagy-Britannia, Belgium, vagy éppen Franciaország pontosan tudja, hogy a történelmi kötődések miatt melyik országnak a világon merre vannak a kölcsönös kereskedelmi együttműködést, a tőke áramlását megalapozó, elősegítő kötődései. Ez mindenképp nagy előny jelent. A V4-es együttműködésben is vannak tartalékaink.