Nem lesz bankpánik – biztosan nem vonul ki a Raiffeisen

„Szerintem túl vagyunk a nehezén Magyarországon” – mondta Karl Sevelda a Die Pressének, majd hozzátette: az illetékesek megértették, hogy az egészséges bankszektor kulcsfontosságú a szilárd gazdaság szempontjából. Karl Sevelda elmondta azt is, hogy a Raiffeisen Bank International (RBI) 12 ajánlatot kapott ukrajnai üzletágának megvételére. „Néhányan csak szorgalomból jelentkeztek”, velük nem lesz komoly megbeszélés - közölte, s egyben hangsúlyozta: nem mindenáron adják el az ukrán részleget.

A Raiffeisen ukrajnai egysége tavaly 90 millió euró profitot ért el, könyv szerinti értéke 820 millió euró.

Az osztrák pénzintézet kivonulása azért vetődhetett fel, mert az utóbbi időben érezhetően kettészakadt a hazai bankmezőny: a nyolc nagy hazai pénzintézetből évekre a veszteséges tartományban ragadt az olasz érdekeltségű CIB, a német MKB, a Raiffeisen és az Erste. Ők égették meg magukat leginkább a devizahitelezéssel, és rájuk célozhatott Matolcsy György jegybankelnök, amikor karácsony előtt kijelentette: négy nagybank elhagyhatja Magyarországot. Az MKB Bank esetében csak idő kérdése a kivonulás, miután a német állam által korábban megsegített Bayerische Landesbankot a magyar leány 2016-ig történő értékesítésére kötelezte az Európai Bizottság.

Piaci pletykák szerint a másik háromra is menetrendszerűen rátör a mehetnék. Kétségtelen, hogy kivonuláshoz az utóbbi hónapokban a Raiffeisen Bank került a legközelebb. Karl Sevelda tavaly novemberben beszélt a magyar leányvállalat lehetséges eladásáról. Idehaza január elején szellőztette meg a Magyar Hírlap, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank tett vételi ajánlatot a magyar Raiffeisenre. A kiszivárogtatás talán korai volt, mert néhány napra rá a bécsi központ bejelentette: a jelen körülmények között nem adja el a bankot. Pedig ezzel a húzással egyből 49,4 százalékra nőhetett volna a magyar befolyás aránya a hazai bankszektorban, hiszen egy száz százalékban hazai tulajdonú bank jelentkezett be az osztrák pénzintézetre.

Persze felettébb szokatlan ügylet lett volna, ha összejön. Az osztrák Wirtschaftsblatt ugyanis a mérete alapján egy „pincészethez” hasonlította a kereskedőházak finanszírozásáról ismert Széchenyi Bankot, amely bekebelezné a nála százszor nagyobb Raiffeisent. A 125 fiókot működtető Raiffeisen piaci részesedése 2012 végén csaknem hét százalék volt, szemben az egyfiókos Széchenyi Bank 0,06 százalékával. De kevésbé tűnik képtelenségnek a dolog, ha tudjuk, hogy a Széchenyi Bank 49 százalékos tulajdonosa a magyar állam - a Töröcskei Istvánhoz köthető T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. 51 százaléka mellett. Töröcskei - aki az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója és 14,6 milliárd forintos vagyonával a 37. leggazdagabb magyar - aligha lett volna képes egyedül finanszírozni az ügyletet. Az állam viszont szinte korlátlan tőkeerővel rendelkezik a Raiffeisen vagy más bank megvásárlására akár tőkeemelés, akár hitelnyújtás révén. Csak arra kellene ügyelnie, hogy betartsa az uniós szabályokat, mert Brüsszel figyelmét felkeltheti esetleges túlzott szerepvállalása egy magáncégben.

Mit nyert mindezzel az egyelőre hoppon maradt kérő: a Széchenyi Bank, illetve az állam? Mindenekelőtt annak beismerését, hogy bár egyes külföldi anyabankok vezetői az elmúlt években kígyót-békát kiabáltak a kormányra a bankadó, a pénzügyi tranzakciós illeték vagy a devizahiteles-mentő csomagok miatt, önszántukból mégsem vonulnak ki. Pedig forrásaink szerint néhány hónapja mindkét osztrák pénzintézet részéről erős volt a szándék a távozásra. Ám az Erste a napokban megerősítette elkötelezettségét a magyar piac iránt, s a Raiffeisen döntése is azt mutatja, hogy nem akar bármi áron elmenekülni.