L.

AIPA
Fejlődő piaci szektorok, innovatív mentorok A gazdaság- és a vállalkozásfejlesztést helyezi középpontjába az AIPA Nonprofit Kft. 2016-tól igénybe vehető komplex szolgáltatásrendszere, melyet a Kecskeméti Főiskolával és a Kecskeméti Önkormányzattal együttműködve a Tudáspark elnevezésű TÁMOP-4.2.1.C-14/1/Konv-2015-0011-projekt keretein belül,...
Megváltoztak a pályázati arculatra vonatkozó szabályok pályázat Tájékoztatás az Új Széchenyi Terv arculati elemeinek használatáról2014. május 20. Az Új Széchenyi Terv kötelező arculati elemeinek használatára vonatkozóan 2014. május 20-tól a következő előírás az irányadó: A kedvezményezettek - az Új Széchenyi Terv logó mellett - a “Magyarország megújul”...
Lecsaptak a kínaiak a magyar cég találmányára itthon, külföld, gazdaság Nemcsak pénzt, hanem értelmes feladatot kell adni a vállalkozóknak, hogy elinduljon a magyar gazdaság növekedése - véli Mészáros Csaba, az evopro alapító vezérigazgatója, akinek nulla emissziós buszai iránt Keleten egyelőre nagyobb az érdeklődés, mint itthon. India után Kínába is elkísérte Orbán...

Korrupció itthon és az unióban - Komoly jelentés látott napvilágot

Megosztás

Magyarország több erőfeszítését is elismeri az Európai Bizottság anitkorrupciós jelentése - írja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleménye. Ugyanakkor kiderül, hogy az unión belül Szlovákiában az egyik legmagasabb a korrupció érzete.

A dokumentum kiemeli, hogy Magyarország megerősítette az integritási képzési rendszerét, a megalkotott képzési programok és tréning módszertan az innovatív tanulási folyamatot támogatja. 2013 szeptemberétől a korrupció-megelőzéssel és az integritással kapcsolatos ismeretek beépültek a közszolgálati képzés tantárgyai közé, valamint olyan etikai és integritás témájú tréningek is indultak, melyekkel kilencezer közigazgatási vezető és kormánytisztviselő felkészítése kezdődött meg - reagál a minisztérium a Bizottság jelentésére.

„A jelentés elismeri, hogy az 5. Alaptörvény módosítással a Kormány kezelte azokat a brüsszeli aggályokat, amelyek az igazságszolgáltatással kapcsolatban korábban felmerültek. Az egész ország büszke lehet arra, hogy a kormány által megkezdett korrupció ellenes harc egyik komoly eredményének tartja a Bizottság a megelőzéssel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket."- írja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye.

A jelentésből látszik, hogy Magyarország az Európai Unió más országaihoz hasonló problémákkal küzd. Az egyes mutatók az unió tagországainak átlagától nem térnek el jelentősen. Az adatok egy része azonban kedvezőbb képet mutat, mint az uniós átlag. A jelentésből látható, hogy az egészségügy területén a hálapénzek jelentik a legnagyobb kihívást. Ugyanakkor, az ország lakossága az uniós átlagnál jobban bízik a magyar közintézményekben. A 2011-ben végzett legutóbbi felmérés óta Magyarországon nőtt a legjobban a közintézmények megítélése.

Ezzel szemben a szlovák lakosság 90 százalékának meggyőződése, hogy országában széles körben elterjedt akorrupció - közölte a Sita szlovák hírügynökség az Európai Bizottság (EB) első korrupcióellenes jelentésére hivatkozva hétfőn.

Szlovákiában a lakosság korrupcióérzete az egyik legmagasabb az Európai Unión (EU) belül, ahol átlagban a lakosság 76 százaléka van meggyőződve a korrupció széles körű elterjedtségéről.

Emellett a szlovák lakosság kimagaslóan magas hányada számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben személyesen is találkozott korrupcióval. Azt, hogy a vizsgált időszakban kenőpénzt kértek vagy vártak tőle, a felmérésben résztvevő szlovákok 21 százaléka mondta. Uniós szinten ezt a megkérdezettek 8 százaléka, Magyarországon pedig 13 százaléka vallotta. A korrupció szintjét Szlovákiában a felmérés során ugyancsak megkérdezett helyi vállalkozók 66 százaléka jelölte meg érzékelhető akadálynak.

Az EB jelentése Szlovákia viszonylatában megállapítja: bár az ország jelentős erőfeszítéseket tett a korrupció visszaszorítását célzó jogi keret javítása érdekében, ezeknek az intézkedéseknek a hatásfokát továbbra is több tényező gyengíti. A dokumentum ezek között említi az igazságszolgáltatás egyes alkotóelemeinek nem elégséges függetlenségét, valamint a politikai és vállalkozói elit szoros összefonódását.

Az Európai Bizottság a jelentés megállapításaival összefüggésben azt ajánlja Szlovákiának, hogy tegye egyértelművé azokat a körülményeket, amelyek a bírósági vezetők leváltásának okai lehetnek, valamint tegye átláthatóbbá a politikai pártok finanszírozását.

 

Az EU összes tagállamában évente 120 milliárd euróra becsüli a korrupció gazdasági költségeit a Bizottság. Nem nagy meglepetés, de a felmérésből kiderült, hogy Dánia, Finnország, Luxembourg és Svédország a legkevésbé korrupt országok. Ezekben az országokban a válaszadók kevesebb, mint egy százaléka állította, hogy meg kellett vesztegetnie valakit, ahhoz, hogy ügyét elintézze. A válaszadók nagyobb része szerint a korrupció országukban nem széleskörű társadalmi probléma. A különbséget érzékelendő: a dánok 20 százaléka tartja országában széles körű problémának a korrupciót, míg Magyarországon tízből kilenc válaszadó.