L.

AIPA
Fejlődő piaci szektorok, innovatív mentorok A gazdaság- és a vállalkozásfejlesztést helyezi középpontjába az AIPA Nonprofit Kft. 2016-tól igénybe vehető komplex szolgáltatásrendszere, melyet a Kecskeméti Főiskolával és a Kecskeméti Önkormányzattal együttműködve a Tudáspark elnevezésű TÁMOP-4.2.1.C-14/1/Konv-2015-0011-projekt keretein belül,...
Megváltoztak a pályázati arculatra vonatkozó szabályok pályázat Tájékoztatás az Új Széchenyi Terv arculati elemeinek használatáról2014. május 20. Az Új Széchenyi Terv kötelező arculati elemeinek használatára vonatkozóan 2014. május 20-tól a következő előírás az irányadó: A kedvezményezettek - az Új Széchenyi Terv logó mellett - a “Magyarország megújul”...
Lecsaptak a kínaiak a magyar cég találmányára itthon, külföld, gazdaság Nemcsak pénzt, hanem értelmes feladatot kell adni a vállalkozóknak, hogy elinduljon a magyar gazdaság növekedése - véli Mészáros Csaba, az evopro alapító vezérigazgatója, akinek nulla emissziós buszai iránt Keleten egyelőre nagyobb az érdeklődés, mint itthon. India után Kínába is elkísérte Orbán...

Mától egész pályás letámadás – itt a nagy párthatározó

Megosztás

Mától két héten át gyűjtik az ajánlásokat az április 6-i választás reménybeli indulói. Az új Zuschlag-ügy bizonyítja, hogy olyan „kamuformációk” is megjelentek a színen, amelyek kizárólag az állami kampánybüdzsé leszívásában érdekeltek.

A hatályos kampányfinanszírozási törvény „szinte felhív kamupártok alapítására, emiatt közpénzek milliárdjai folyhatnak el feleslegesen” – adott le vészjelzést 2013 őszén a Political Capital Institute és a Transparency International Magyarország. Első pillantásra úgy tűnhet, jogosnak bizonyult a felhorgadás, hiszen zajlik az „éles teszt”, a Nemzeti Választási Bizottság már 68 pártot nyilvántartásba vett (és még ma délután is több kérelemről döntenek). S noha nincs kizárva, hogy végül a hetvenet is meghaladja a parlamenti jelenléttel kacérkodó alakulatok száma, ez nem jelent nagyságrendi ugrást az előző voksolások adataihoz képest. Négy éve ugyanis 44, 2006-ban 48, egy ciklusnyival korábban pedig 39 pártot vettek nyilvántartásba a választási szervek. Az pedig aligha a furmányos Fidesz műve, hogy a korábbi MSZP-elit 2014-re tíz pártba szóródott szét (lásd az alábbi összeállításunkat).

S noha egyetlen kamupárt is sok, a valóságban tucat alatti az új kampányfinanszírozási törvény 2013. júniusi kihirdetése után, gyanús szándékkal, sebtében létrehozott politikai „közösségek” száma. Akadnak még pártok, amelyeknek a közelmúltig húzódott a bejegyzése, ám ezeket országosan ismert közszereplők (mások mellett Bajnai Gordon, Szili Katalin és Fodor Gábor) alapították; róluk nem feltételezzük, hogy kizárólag a biznisz lehetősége hajtja őket. Az is igaz persze, hogy a 2010 előtt zászlót bontott, úgymond „történelmi” szervezetek sem feltétlenül a kampánycélokra költik majd az állami hozzájárulást: Torgyán József például a minap közleményben vádolta meg a Független Kisgazdapártot átvevő Hegedüs Pétert, hogy „jól felismerhető érdeke fűződik” a választási részvételhez, hiszen így a 106 egyéni induló egy-egymillió, míg az őket indító párt akár további 600 millió forinthoz juthat.

Adódik a kérdés: miért kell máshogy szavaznunk 2014-ben, mint korábban? Az eddigi országgyűlési voksolások előtt és után többnyire megszólalt egy-egy rendszerkritikus hang, mondván: nem elég demokratikus a hazai választási modell, hiszen a parlamenten kívüli erők sokszoros hátránnyal indulnak a „beágyazott” pártokkal szemben. Minden egyéni jelöltnek 750 érvényes ajánlószelvényt kellett kikönyörögnie a szavazópolgároktól, amely – ha egy formáció mind a 176 választókerületben versenybe akart szállni – országszerte több ezer elkötelezett aktivistát feltételezett. (Összevetésül: az LMP fizető tagjainak száma e ciklus közepén 800-ra rúgott.) Sokan szintén az esélyegyenlőtlenség netovábbjaként emlegették, hogy míg az országgyűlésbe bejutott politikai közösségek költségvetési támogatásban, pártalapítványi pénzben részesülnek, továbbá a frakciófenntartásukat is az állam fizeti, addig a kisebb jelölőszervezeteknek fénymásolt A4-es plakátokkal kellett megoldaniuk – sokszor saját zsebből – az önmenedzselést.

 

Ennek a világnak vetett véget a Fidesz az új, 106 körzetre és 93 listás parlamenti helyre épülő választási rendszerrel, illetve a tavaly kihirdetett kampányfinanszírozási törvénnyel. A nagyobb kerületekre több szavazó jut, ennek ellenére a február 17-től két héten át tartó ajánlási időszakban mindössze ötszáz-ötszáz aláírást kell begyűjteni az egyéni jelölteknek (a korábbi 750 helyett). Egy állampolgár ráadásul több aspiránst is támogathat, így a kispárti indulók mostantól nyugodtan érvelhetnek azzal: „nem baj, ha már a Fidesznek vagy a baloldali szövetségnek alá tetszett írni, kérem, támogasson minket is, hogy legalább esélyünk legyen rajthoz állni”. Amennyiben pedig egy alakulat legalább 27 egyéni választókerületben ki tudja „énekelni” az ajánlást a szavazópolgárokból, máris állíthat országos listát – és innentől valóban a „Kánaánban” találja magát. Az egyéni indulóknak kincstári kártyán járó egymillió forintos támogatással ugyan tételesen el kell számolni (sőt, ha a jelölt a voksoláson nem szerzi meg a szavazatok legalább 2 százalékát, a pénz visszajár az államnak), az országos listák után járó százmilliók viszont közvetlenül a pártok számláira érkeznek, és felhasználásukat csak később vizsgálja az Állami Számvevőszék. A teljes 597 milliós összeget akkor vehetik igénybe a listaállító szervezetek, ha minden egyéni körzetben van érvényes jelöltjük; ha legalább nyolcvan aspiráns össze tudta gyűjteni az ajánlást, 447,75 millió a juss, 54 vagy több indulónál 298,5 millió, ez alatt pedig 149,25 millió.