Nyelvbotlás - Kelljen-e nyelvvizsga a diplomához?

A támogatók szerint igazságtalanságot orvosolna, ha egyes szakokon nem kellene nyelvvizsga a diplomához; mások úgy vélik, a magyar értelmiség elszigeteltségét fokozná a kormány új felsőoktatási stratégiája. Kell-e a védőnőknek angoltudás, és mennyivel mutatna szebben a lemorzsolódási statisztika a kötelező nyelvvizsga nélkül?

"A nyelvvizsga-követelményekből nem engedhetünk. Ha nem tudunk kitörni a nyelvi elszigeteltségből, elvérzünk a nemzetközi versenyben. Attól, hogy egy óvodapedagógusnak a munkájában nincs szüksége nyelvtudásra, mint a magyar értelmiség tagja érintkezik a nagyvilággal, s elfogadhatatlan, hogy legalább egy nyelvet ne beszéljen" - szögezte le 2010 végén Hoffmann Rózsa, az akkor még a felsőoktatásért is felelős államtitkár. Nem a diploma, hanem már az érettségi feltételéül kellene szabni a nyelvvizsgát, mivel "nem hazafias erény, ha valaki csak magyarul beszél" - ez már Orbán Viktor idén, Tusnádfürdőn kiadott ukáza. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár pedig már a friss nyelvvizsgavita kitörése után jegyezte meg: "Aki beiratkozott, tudta, mi a diploma feltétele, és ha minden tárgyból eleget tett a vizsgakövetelménynek, az ördögbe is, az előírt nyelvtudást is megszerezhette volna."

Ezek után meglepetést keltett, hogy a felsőoktatás átalakításának stratégiája épp a diplomához szükséges "irreális" és "szigorú" nyelvvizsga-követelmények felülvizsgálatát helyezi kilátásba. A hozzászólók egy része üdvözölte a felvetést, mivel igazságtalannak tartják, hogy a nyelvérzékkel meg nem áldott, ám szakterületükön kiváló hallgatók nem jutnak oklevélhez. Mások szerint a lépés még inkább bebetonozza Magyarország vezető helyét a legrosszabb idegennyelv-tudással bíró európai uniós országok rangsorában. Öt kérdésben vizsgáltuk, kinek lehet igaza.

1. Teljesíthetetlenek a követelmények?

Az állam korántsem várja el, hogy minden diplomás több nyelvben perfekt legyen. A 2005-ös felsőoktatási törvény egy B2 (középfokú), komplex (szóbeli és írásbeli), általános (nem szaknyelvi) nyelvvizsgát ír elő. Az intézmények szigorúbb feltételeket is szabhatnak, de ez nem jellemző. A kormány decemberben elfogadott, a nyelvoktatás fejlesztéséről szóló dokumentuma megállapítja: az alapszakok 90 százalékánál elég egy középfokú vizsga. A 144 BA/BSc szakból alig 12 akadt, ahol általános helyett szaknyelvi vizsgát kértek, és két szak, ahol kettőt. A mesterszakok 86 százalékánál is megelégedtek az alapkövetelménnyel.

"Nem tudományos értekezéseket kell tudni idegen nyelven írnia annak, aki a B2 szintet célozza meg" - szögezi le Sárvári Judit, a BME Idegen Nyelvi Központjának igazgatója. "Nem kell helyesen használni a negyedik típusú múlt időt, és bár a hajót (ship) és a birkát (sheep) meg kell különböztetni, nem várják el az anyanyelvi kiejtést sem" - teszi hozzá.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke és az Euro Nyelvvizsga Központ vezetője kijelentette: "Meghívom a stratégia alkotóit egy szóbeli vizsgára, hogy lássák: a B2 szint nem jelent mást, mint általános szövegek kulcsinformációinak megértését, egyszerű helyzetekben egy-két mondatos reakciókat akár egész pongyola nyelvhelyességgel." Sőt: túlzottan megengedőnek tartja a mai felsőoktatási nyelvvizsga-követelményt, hiszen az lehetővé teszi, hogy könnyű, de haszontalan nyelvekkel, például eszperantóval teljesítsék. Eszperantóvizsgákat csak egy vizsgaközpont, a "Rigó utca" (ELTE ITK) szervez idehaza, de ők nem keveset: tíz év alatt 44 ezren tették le, így a mesterséges nyelv a harmadik legnépszerűbb hazánkban.

2. Hány diploma ragad benn?

A fiatalok nyelvtudásának helyzete egyetlen ponton jelenik meg a felsőoktatási stratégiában: problémaként, a lemorzsolódás vezető okaként. Az abszolutóriumot szerző hallgatók 30 százaléka nem kapja meg a diplomáját egyből (ezek fele később sem). E 30 százalék bő kétharmada esetében a nyelvvizsga az ok, vagyis a végzett hallgatók 20-22 százaléka nem kap diplomát nyelvvizsga hiánya miatt. A probléma becslések szerint akár 35 ezer hallgatót is érinthet. A kormány szerint a követelmények "ésszerűvé és életszerűvé tételével" 15-18 százalékkal növelni lehetne a diplomát szerzők arányát, így kiderülne: a lemorzsolódás semmivel sem rosszabb, mint más országban. A probléma nem egyformán sújtja az iskolákat. Az eleve szigorúbb, "nyelvigényes" szakokat oktató iskolák kevésbé "problémásak": a Corvinus Egyetemen 11, a Műegyetemen alig 3,4 százalék a bennragadó diplomák aránya, a Nyíregyházi Főiskolán viszont 45, a Kaposvári Egyetemen pedig 50 százalék ez a mutató.

3. Mit tervez a kormány?

Az oktatási kormányzat már 2011-ben "nyelvvizsga-amnesztiát" hirdetett, melynek értelmében a legkésőbb idén államvizsgázók 2016-ig az iskola által szervezett vizsgával válthatják ki az állami bizonyítványt. A Felsőoktatási Kerekasztal által 10:1 szavazataránnyal (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenszavazatával) jóváhagyott új stratégia egyelőre csak javaslat, melynek megvalósulásához nem rendeltek konkrét dátumot. Sőt az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkársága leszögezi: "A diplomaszerzés a jövőben is nyelvvizsgát kíván, azaz a nyelvvizsga-követelmények esetében nincs változás." Eszerint tehát nem állja meg helyét a vád, hogy a kormány azért állt elő az enyhítés ötletével, hogy biztosítsa a több tízezer érintett fiatal szavazatát a 2014-es választásokon. Ennek azonban ellentmond, hogy a távolabbi jövőben elképzelhetőnek tartják az enyhítést. "Fontos alaposabb vizsgálatnak alávetni, mekkora valójában a lemorzsolódási arány, és mi okozza. Ezután lehet elemezni és felülvizsgálni a nyelvvizsga-követelményeket az adott képzési szinteken" - közli az államtitkárság.

4. Elvárható-e mindenkitől a nyelvvizsga?

"A szigorú nyelvvizsga-követelményeket azon képzések esetében kell fenntartani, ahol a szakma műveléséhez elengedhetetlen az adott nyelv ismerete" - szögezi le a stratégia. A felülvizsgálat csak ott esedékes, ahol a nyelvtudás "másodlagos". Az államtitkárság szerint e hivatásokban a hallgatók nyelvvizsga nélkül is "viszonylag gyorsan elhelyezkednek", s munkahelyi elfoglaltságuk miatt később sem szerzik meg a nyelvvizsgát. Klinghammer István a védőnőket hozta fel példaként (holott az ő szakleírásukban is szerepel a követelmény, hogy képesek tájékozódni az idegen nyelvű szakirodalomban). "Ha azt mondjuk, hogy egy védőnőnek nincs szüksége nyelvtudásra, azt mondjuk ki, hogy soha nem kell továbbképeznie magát, soha nem kell semminek utánanéznie. Ez annak a célnak mond ellent, amit a stratégia fogalmaz meg: "Az ismereteiket folyamatosan megújítani képes, naprakész értelmiségi szakemberek" képzésének" - veti ellen Rozgonyi Zoltán.

"Sok ember van, akinek nincs nyelvérzéke, és bizony többet küzd a nyelvvizsgáért, mint a diplomáért" - írta egy fórumon egy végzett, ám okleveléhez hozzá nem jutó óvónő. A szakemberek szerint a nyelvérzék hiányára hivatkozni önbecsapás. "Ha valaki képes egy-egy szigorlatra sok száz oldalas tankönyveket megtanulni, akkor arra is, hogy 1000- 1200 órányi nyelvtanulás után megfeleljen az elemi szintű nyelvtudást elváró középfokú nyelvvizsgán" - véli Rozgonyi. "Az, hogy valaki ne tudjon elsajátítani egy nyelvet, és mégis bejut a felsőoktatásba, ritka, és általában papírja van róla, hogy tanulási nehézséggel küzd" - mondja Sárvári Judit. "De ma már ez sem akadály: nálunk külön stáb állít össze például diszlexiásoknak szánt vizsgafeladatokat" - teszi hozzá.

5. Miért nem működik az egyetemi nyelvoktatás?

"A felsőoktatási intézmények egy része nem fordít elég gondot arra, hogy nyelveket tanítson. Olyat kérünk számon a fiatalokon, amihez nem nyújtunk segítséget" - indokolta Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök, miért üdvözli a javaslatot. "A nyelvi lektorátusok és intézetek szolgáltató egységek, melyek nem a szakokhoz hozzátartozó ismereteket oktatják, ezért az egyetemek és a főiskolák nehéz pénzügyi helyzet esetén először ezeket nyirbálták meg - ismeri el Sárvári Judit. - Már csak azért is, mert okkal gondolhatták, hogy a középiskolából megfelelő nyelvtudással érkeznek a hallgatók. Az lenne az ideális, ha ez így volna, és az egyetemen csak szaknyelvi képzést kellene nyújtani."

De nincs így - csak minden második felvételiző bír középfokú nyelvvizsgával, vagyis a beragadt diplomák problémája a közoktatásban folyó nyelvoktatás kudarcának fáziskéséssel jelentkező tünete. A nyelvtanárok jövedelmi okokra visszavezethető fluktuációja miatt gyakoriak a tanárváltások, a középiskolások kétharmada nulláról vagy kezdő szintről folytatja a tanulást. E gondok orvoslására a kormány azt tervezi, hogy a jövőben az iskolai nyelvtanítás kötelező tanterv alapján, szakmai ellenőrzés mellett folyik majd. 2017-től pedig már az alapképzésbe történő bejutás előfeltételeként B2 nyelvvizsgát írnának elő.

Az egyetemek ezután sem dőlhetnek hátra, hiszen sokszor azokat is cserbenhagyják, akik nyelvvizsgával kezdik meg tanulmányaikat. Merthogy a kimeneti követelmény ugyanaz, mint a bemeneti (középfok), s a tanulmányok során nincs ösztönzés a nyelv szinten tartására. "Az alapvető probléma az idegen nyelvek használatának hiánya - szögezi le Rozgonyi Zoltán. - Az oktatók jelentős része nem tud olyan szinten idegen nyelvet, hogy előadást, szemináriumot tudna tartani. De nem ez az egyetlen módja, hogy 3-5 év alatt rendszeresen találkozzanak idegen nyelvvel a hallgatók. A leggyengébben felszerelt főiskolának sem megoldhatatlan kihívás, hogy az idegen nyelvű szakirodalom olvasása és visszaadása visszatérő feladat legyen."